A Romániában terjesztett álhírek elsősorban a belpolitikához kötődnek, erősítik az euroszkepticizmust, de nyugaton sokkal rosszabb a helyzet. Az amerikai elnökválasztások kapcsán foglalkozott a legtöbbet a sajtó az álhírek okozta problémákkal, illetve azzal, hogy a Facebooknak és egyéb közösségi oldalaknak mekkora szerepük van a híráramlás meggyorsításában, a közvélemény befolyásolásában. De az álhírek nemcsak Facebookon terjednek. Románia esetében több felmérés is rámutatott, hogy elsődleges információforrásnak a legtöbben a televíziót tekintik, olyannyira, hogy 2015-ben a lakosság 96%-a nyilatkozta azt, hogy a tévénézés számít a legkedveltebb kultúrtevékenységnek. Az 2017-es korrupcióellenes tüntetések során a román tévécsatornák élő közvetítéseiben elhangzó információk közt is jelentős eltérések voltak a résztvevők számát illetően, de már a decemberi választásokat megelőzően is elhangzottak valótlan állítások. Dorina Rusu, az Országos Audiovizuális Tanács tagja elmondta, összesen 2000 panasz futott be január és február folyamán, ami tízszer több a megszokottnál.